Körteszószos tészta

Tegnap kemény napom volt. Vasaltam. Nem is akármit és abból nem is akármennyit. Sokat és sokáig. Eredményesnek mondhatom magam, de soha nem szerettem vasalni. Kaptam több trükköt, hogy lehet igazi élményként megélni, nekem ez tegnap sem sikerült. Hiába összpontosítottam arra milyen klasszul néz ki egyre jobban a gardrób belseje, egyszerűen ezt nem nekem találták ki. 3 teljes órán át álltam a vasalódeszka egyik oldalán és mint egy manufaktúrában le a vállfáról, kifordítás, jobb oldala, háta, bal oldala, jobb karja, bal karja, mandzsetta, gallér, vállfa. Ez 32x! Mennyire egyszerűbb főzni!

Az üvegtészta percek alatt elkészül. Csak forrásban lévő vízbe kell dobni és mire elnyeri a csodálatos fehér színét már tálalható is. Amíg forr a víz, majd benne fő a tészta, párhuzamosan a ragu is készülhet. Fél lilahagymát felaprítottam és 2 evőkanál vajon párolni kezdtem. Egy jó marék diót durván összevágtam és a hagymával pirítottam tovább. Aztán apróra felkockáztam egy körtét és a diós hagymához adtam. Az extra omlós dán kéksajt biztosítja azt a kellően sós, markáns ízt, ami az édes körtével kitűnő. 2 evőkanálnyi mennyiség biztosította belőle a szép krémes állagot. Pici frissen őrölt bors szinte kötelező a tetején!

A húsos változata úgy készülhet, hogy több zsiradékon a hagymával kockára vágott csirkemellet piríthatunk, aztán a folyamat változatlan. Most kérdezem én: vasalás közben mit lehet párhuzamosan csinálni? Na ugye! 

Sült máj salátával

Minden május 1-jét a Nenénél töltöttük az unokatestvéremékkel és minden évben ugyanaz volt a menü, mert mi ragaszkodtunk hozzá. Istenien főzött! Alig vártam a felvonulás végét, mert én bizony még lengettem a piros-fehér-zöld papírzászlócskát a recsegő hangszóróból üvöltő 'Éljen május 1-je...' ütemére a tribün előtt. A Nene, mert mindenki csak így hívta,  az anyai nagyapám húga volt, egy igazi, saját, úrisági varródát vezetett és mi voltunk a legközelebbi családja. Emlékszem a cipőire, a selyemkendőire, a rózsaszín rúzsaira, amit az előszobában lévő tükrös fésülködő asztalka fiókjában tartott. De leginkább a szépérzékére és a finomságára, ami törölhetetlenül él bennem és folyamatosan inspirálóan hat rám. Nála természetes volt, hogy a szép nyári reggeleken a kertje emblematikus éke, a hatalmas cseresznyefa alatt reggelizzünk pizsamában, a hófehér damaszt abrosszal megterített asztalon, Zsolnay porcelánból. Nála a vaj sosem a hűtőben volt, hanem a kredenc felső polcán, mert így könnyebb volt a pirítósra kenni. Nála a cseresznye cseresnye volt és a lekvár mindig dzsem. Nála mindig béke volt és nyugalom, és mindig azt mondta 'Mert rend a lelke mindennek!'. Annyiszor hallottam, hogy el is hittem és ez lett az életre szóló motívációm! És mert rend a lelke mindennek, Isten éltesse Nene az emléked, mert a május 1-jék valójában a május 2-dikai születésnapjaid voltak!

Májat sütni nem valami nagy varázslat, de lehet olyan szépen tálalni, amitől írtó nehéznek és írtó drágának tűnhet. A májakat megmostam, elfeleztem és a fehér hártyákat, zsíros részeket eltávolítottam. Serpenyőben hevítettem kacsaszírt és lassú tűzön 4-5 percig a máj mindkét oldalát megpirítottam, majd fedő alatt további 10 percig sütöttem. Annyi zsiradék kell, hogy legalább a feléig ellepje, de fűszerezni szigorúan csak a végén szabad, különben kemény lesz. 30dkg 2 fő részére elegendő. Ugye nem bonyolult?