2014. 11. 30.

Sajtkosár spárgával

Imádok szinte minden gyümölcsöt, de én az a 'szedd magad'-ra alkalmatlan ember vagyok, aki úgy teleeszi magát már a szedés elején, hogy sem ereje, sem kedve nem marad az igazi feladatra. Egyszer voltam eperföldön. Én majdnem a virágot is megettem, de a sárga, még nem érett epret majd mindet.
Mindig végigfutott rajtam a boldogság megannyi csodával párosulva, amikor a nagybátyám kosárszámra hozta nekünk a finomabbnál finomabb idénygyümölcsöt. De jó lenne, ha ez most is így lenne!
Javában tartanak a spárga-eper hetek, aminek azért is örülök, mert egy olyan zöldségről és gyümölcsről van szó, amiknek megannyi variánsa létezik.
Egy először összegyűrt, majd kiterített négyzet formájú sütőpapírt belehelyeztem egy fém sütőformába, aztán Pannónia sajtot reszeltem bele úgy, hogy a peremén is legyen a papíron sajt, ne csak a közepén. A gyűrésnek azért van szerepe, mert így nem az edény sima falának mintáját veszi fel a sajt, hanem egyenetlen marad a széle. 180fokon 20 perc alatt sajtkorsárkát sütőttem. Pároltam sárgarépát, spárgát, aminek levágtam természetesen az enyhén fás részét alul, a szár többi részét pedig úgy 5cm-es szeletekre vágtam. A felső résszel és a sárgarépával megtöltöttem a sajtkosarat, a maradék spárgát kevés sóval, borssal és tejföllel krémmé turmixoltam. Rukkola, csíra, eper, egy szelet sonka, a sajtkosárka és kész is egy könnyű vacsora.
Ez szezonálisan is készíthető, idény zöldségekkel, vagy pusztán sajtokkal is megtölthető a kosár, esetleg avocado krémmel tálalva.


Diós túrógombóc

Imádom a változást, a változtatást, az újat, a nem megszokott formákat. Azt mondja az angol, hogy 'Thinking outside the box', azaz gondolkodjunk máshogyan, a szokásostól eltérően, új szemszögből. Hogy mi köze ennek a képen látható golyókhoz? Változtatni akartam és ennek ereménye lett az új túrógombócom. Igen, igen! Ez egy sor túrógombóc. Mégpedig hidegen tálalt, főzés nélkül készített túrógombóc.
250g túrót összedolgoztam 3 evőkanál apró szemű zabpehellyel, 3 evőkanál mascarponeval, ízlés szerint cukorral, vagy mézzel és pont annyi natúr joghurttal, hogy formázható állagú legyen.  A pikáns ízét a frissen reszelt szerecsindió adja. Pár órára hűtőbe tettem, majd kivi nagyságú golyókat gyúrtam, amiket megforgattam apróra vágott dióban, majd ráültettem porcukros tejfölre.
Nagyon egyszerű!


Zöldségfasírt

Sosem voltam pazarló, de fokozatosan tanultam meg kezelni a környezetem adta javak és a saját energiám finom együttműködésének folyamatát. Észre sem vesszük, hogy mi mindent dobunk ki, hogy milyen hamar válunk meg más számára fontos elemektől. Én már olyannyira koncentráltan gyűjtöm a háztartási hulladékot, hogy szinte alig kerül valami a mindenes kukába. Hogy jön ez a főzéshez? Onnan indul ki minden! Korábban már írtam, most pedig újra kihangsúlyozom, hogy vétek ételt kidobni! Én mindent felhasználok, amit csak lehet. Maradékból főzni nem szégyen, hanem kihívás. Nem spórolás, hanem takarékos gazdálkodás.
Ennek szellemében sütöttem egy jókora adag zöldségfasírtot. Mi maradt a pulton? Fél vöröshagyma, brokkoli szár, tenyérnyi cékla, fél sárgarépa és egy kevés zeller gumó. Mindent lereszeltem, egy tojással, sóval, borssal és annyi zabliszttel (kb. 2-3 evőkanálnyi) összekevertem, amitől szépen összeállt, majd nem túl forró olajon mindkét oldalát megsütöttem. A formát sem bonyolítottam agyon, kanállal egy adagot a serpenyőre helyeztem és picit ellapítottam. 
Snidlinges joghurttal kellemes!



Rozmaringos töltött krumpli

Éhes gyomor csillapítására kitűnő ez a töltött krumpli, amit kevesebb időbe telik elkészíteni, mint megenni, sőt leírni és elolvasni is tovább tart. Íme!
Egy nagy, sárgahéjú krumplit elfeleztem. Kivágtam a közepét, A kivájt krumpli hasába fektettem egy rozmaringágacskát, amire két bacon szelet került, majd feta sajt kockákat és pár szelet camembert sajtot helyeztem rájuk. Mivel a szalonna zsíros és sós is, így egyéb nem került rá, csak frissen őrölt bors. 25 perc a sütőben 180fokon elegendő idő a kívánt gyors eredményhez. Nos? Ott is elkészült? Ugye milyen hamar?


Répatorta

Leginkább azok a sütik kerülnek úgymond szalagra nálam, amiket csak öntögetek, kevergetek, sütök, eszek és/illetve megetetek. Óriási wasistdas-t nem igazán csinálok belőle, jellemzően a liszt, cukor sütőpor, tojás, vaj, tej (tejföl, vagy joghurt) összetételnek csak a sorredje változik, de alapvetően ezekhez variálom az utolsó alkotóelemet, ami gyakorlatilag a karakterét biztosítja a süteménynek.
Angliában ettem életemben először répatortát úgy 22 évvel ezelőtt és valami őrült módon kerestem a répa ízét. Na most, ezt azóta sem találom, de még a sajátomban sem! Ettől függetlenül nekilódultam, hogy egy répakarakteres sütit készítsek a minap vásárolt újfajta teljeskiörlésű zablisztemből.
Elő a kakaós bögrével és számoljunk: 3 bögre zabliszt, csak (!) 1 bögre cukor különben beszédképtelenné válok, mert a nyelvem összetapad a szájpadlásommal, 1 tojás, fél bögrényi olvasztott vaj, 1 nagy doboz (fél l) natúr joghurt és egy zacskó sütőpor. Mindezt szép egyenletes masszává kevertem, aztán belereszeltem 3 közepes méretű, hámozott sárgarépát. Kerek sütőforma aljára sütőpapír került, bele a massza, amit 60 perc alatt 180fokon megsütöttem. Bizony, kellett ennyi! Javaslom időnként a tűpróbát, amit akár egy vékony hurkapálcikával, vagy hústűvel is meg lehet tenni. Amikor megsült, hagytam kihűlni, megkentem a tetejét porcukros joghurttal, majd átlójában elfeleztem. Egymásra fordítottam a két lapot és meghintettem porcukorral. Tudom, csaltam! De olyan tömény, hogy felesleges lett volna két tésztát sütni!


Paradicsomos rizseshús

Imádom az egytálételeket! Változatosak, gyorsan elkészíthetőek. Egy ciprusi barátnőm facebook oldalán láttam egy ránézésre magyaros rizseshúsnak tűnő ételt, aminek a folytatásban voltak az alapanyagai. Görögül nem tudom, de képről már oviban felismertem a paradicsomot, így a korán megszerzett ismeret birtokában egész bátran fogtam hozzá a feladatnak.
Felvágtam 6 gerezd fokhagymát úgy, mint ahogyan a szeletelt mandulát árulják, azaz vékony, hosszanti irányban. 2 nagy méretű paradicsomot félbevágtam, a középső zöld részét (ahol a szára van) kivágtam, majd vékonyan, szintén hosszanti irányban felszeleteltem. Egy lábasban olivaolajon megpuhítottam őket, sóztam, egész borsoztam, pár szem szegfűszeget dobtam bele és hozzáadtam két maréknyi gulyáslevesnek való marhahúst. A paradicsom levet ereszt, tehát durván pirulni semmi nem fog, ettől függetlenül muszáj a folyadékpótlás, amiben a hús megfő. Bő lé kell, legalább két ujjnyival legyen a hús felett a mennyisége, mert a végén egy csészényi rizs puhult meg szépen a hússal a fűszeres lében. Én közepes fokozaton (5) főztem, hogy kényelmesen összeérjenek az ízek.
Most küldenék egy adagot a barátnőmnek, hogy ízre mit szól hozzá, mert nekem bejön! Nagyonisbejön!


Joghurtos almás céklasaláta

Kisiskolás koromban felmentett voltam testenevelésből, amit akkor óriási mázlinak éltem meg, mert sokat lóghattam. Ma már be merem vallani, hogy gimiben, amikor édes Szentesi Lala bácsi kis csatlósaként vezettem a naplót, történtek apró turpisságok. Mindig mellette álltam, ő figyelte az osztálytársam által végrehajtott feladatot. Vagy szinte alig észrevehető grimaszokat vágott, vagy a maga lassú és nyugodt beszédével minősítette a gyakorlatot, majd mondta az érdemjegyet. Én pedig az aznapi szimpátiám és kedvem szerint beírtam azt, amit pont akkor úgy gondoltam. Nem volt szép dolog, de testnevelésből (is) kiváló osztályom volt!
Az igazi sportolás, amiben nem írkászként vettem részt, sosem állt fontos helyen az életemben, bár a testi jelentőségét mindig elismertem. Ha nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek: bizony elkezdtem futni, bizony nagyon jól esett és bizony nem fogom feladni! Hazaérve valami extrán könnyűre vágytam, így jutott a választásom az almás céklasalátára.
Ha egy normál méretű alma a mértékegység, akkor pont egy akkora meghámozott céklát és két akkora, szintén meghámozott és magházától megszabadított almát megtámadtam egy nagylyukú reszelővel. Kellemes levet, de annál bosszatóbb ám gyönyörű színt eresztenek, amihez egy egész citromnyi levet facsartam és hozzákevertem egy doboz tejfölt. Teáskanálnyi köményt szórtam rá, összevarázsoltam szép lilára, tálka, fotó, 10 perc és sehol!


Csokoládés tekercs meggylekvárral

Imádtam és imádom a palacsintát, a sima, töltelék nélküli palacsintát. Úgy, ahogy anyu süti. Hogy a széle kicsit mindig megpörkölődik. Sütni viszont nem tudok. Akármennyit is gyakoroltam, nekem ez nem megy és már nem is erőltetem. Bavallom azt is, hogy a szakmunkás vizsgámon pont palacsintát húztam, így történt az, hogy némi csalással a mellettem vizsgázóval süttettem meg. Bocs....!
A lisztérzékenységem óta igazi palacsintát nem is ettem. Sajnos, pedig egy igazán finom étel, meg amúgy is olyan tésztás vagyok. Ismét sajnos!
Rágerjedtem nagyon a kakaós süteményekre, így találtam ki ezt a tekercset, amit először serpenyőben készültem kisütni, de a sikertelen tapasztalataimra hagyatkozva inkább sütőben landolt a tészta.
3 evőkanál kakaóport, 6 evőkanál étkezési keményítőt, 2 evőkanál riszlisztet, 1 tojást, 1 púpozott evőkanál (megolvasztott) vajat, 1 kávéskanál sütőport összedolgoztam annyi tejjel, amivel a palacsintatésztánál kicsit sűrűbb állagot kaptam. Zsírpapírral kibéleltem egy kerek tortaformát és vékonyan, úgy 1cm-es vastagon ráöntöttem a tésztából. Mivel nem sok benne a sütőpor, így a térfogata nem fog jelentősen változni. 15 perc alatt, 180fokon megsütöttem, kihülés után megkentem meggylekváros mascarponeval, feltekertem és rézsutosan vékony, körülbelül 1cm-es szeletekre vágtam. A tészta lazasága miatt könnyen tekerhető lesz sülés után. de az sem baj, ha gumiszerű lesz, majd hívjuk gumisütinek :-) Egyébként a töltelék felpuhítja.
A Jocó szerint 'ez nem az a diétás fajta süti'. Hát nem!


2014. 11. 27.

Mákos joghurttorta

Az apai papám egy csendes, de rendkívül jóhumorú ember volt, akit mindenki szeretett. Kellő komolysággal ösztönzött arra sok-sok éven át, még az egyetemen is, hogy 5-öst ne szerezzek, mert azon már nem lehet javítani. Ennek a javaslatnak rajta kívül mások nem igazán örültek, de nyilván ő sem gondolta komolyan!
A lisztérzékenységem kiderülése előtt sokszor sütöttem mákos süteményt joghurtos habbal, amit igazi kihívás volt reprodukálni mentes alapanyagokból. Sok bukás, kuka művelet és javítás után most végre sikerült. Olyannak, amilyennek lennie kell. Nehéz javítani, amikor megszokottá válik a tökéletes, de beletörődni a javíthatatlanba: soha!
Egy kerek sütőformát kivajaztam, ebbe került a tészta, ami 1 csésze őrölt mák, 1/2 csésze cukor, másfél csésze zabliszt, 1 zacskó sütőpor, 1 evőkanálnyi olvasztott vaj és legalább 2-4 dl tej (amennyit jól felvesz egy könnyed tésztához) csomómentesre összekeverve. 20-25 perc alatt 180fokon megsütöttem. Javaslom a tűpróbát a sülés ellenőrzése végett! Közben elkészítettem a habot, amihez 5dl joghurtot összekevertem 2 evőkanál cukorral, 4 evőkanál túróval, 1 evőkanál mascarponeval és belecsavartam fél grapefruitot. Én nem szeretem nagyon édesen a desszerteket, tehát a cukor adagolása ízlés szerint lehet. Megvártam, amíg kihült a sütemény, aztán 4 lapzselatint 4 evőkanál kézmeleg vízben feloldottam és a joghurtos masszához kevertem. Ráöntöttem a tésztára és éjszakára a hűtőbe tettem.
Nagyon könnyen szeletelhető, szépen megmarad a krém! Bármilyen sütőformában készíthető!


Sonkás édesburgonyapüré

Mostanában sokszor álmodom. Gyakran felébredek éjszaka, rendszerint 4-5 óra körül és visszamondom magamnak az addigi filmkockákat, így reggel élesen emlékszem rájuk. Ezt évekkel ezelőtt tanultam a Kotitól! Érdemes kipróbálni. Múlt éjszaka egy nagy fehér képosztát szeleteltem a torzsája körül, aztán meg hagymát és uborkát is. És kerestem a nagy fazekat. Ez őőőőőőrület! Én még álmomban is főzök!
Amit élő, egyenes adásban készítettem, nem tartalmaz sem káposztát, sem uborkát, viszont egy kedvenc kihívásomnak kedvezett, vagyis maradékból főzni a kifejezés legpozitívabb értelmében. Egy szép nagy krumplit és egy közepes méretű édesburgonyát meghámoztam, felkockáztam és megfőztem. Serpenyőben olajon pirítottam fél vöröshagymát és egy gerezd fokhagymát, majd nagyon vékony csíkokra vágott sonkát dínszteltem rajtuk. A megfőtt burgonyákról leszűrtem a felesleges levet, majd villával durván pépesítettem. Hozzákevertem a hagymás sonkához és egy kevés sárgarépát reszeltem hozzá. A hűtőben találtam egy eltévedt kelbimbót, amit leveleire szedve szintén hozzákevertem. Só-bors és tálalás előtt snidling, amit az ollós módszerrel vágtam rá.


Rizses kelbimbó leves

A gyermekkoromban elszenvedett disznóvágások egyik hozadéka, hogy a riszt csak pár éve szeretem. Annak idején nem volt más, mint csak A és B jelű rizs, amiket a disznóvágások előtti napokban, este filmnézés alatt kellett kiválogatnunk. Ez nem egy hétvégét jelentett pár éven keresztül, így állíthatom majdnem minden téli esténk rizsezéssel zajlott. Milyen érdekes, hogy felnőttként szinte vágyom vissza ezeket a valaha kínként megélt érzéseket, amik ma már édes emlékként élnek bennem! Az is érdekes, hogy ami valaha természetesen adva volt, azért az élményért ma már fizetni kell.
Kerülöm a rántásokat, ezért a rizs sok esetben átveszi a sűrítő szerepet a főzésemben. Kevés olajon fokhagymát pirítottam, közben 30 kelbimbó torzsa végét levágtam és egyszerűen lehajtogattam a felső, sérült levelecskéiket. Elnégyeltem őket, majd a hagymás olajra helyeztem, megkevertem párszor és felöntöttem 3-szor annyi vízzel, mint amennyi ellepte. A só és a bors nélkülözhetetlen volt most is. Amikor megpuhult a kelbimbó, hozzáöntöttem a csészényi rizst és megfőztem. A végén parmezánsajtot reszeltem rá.


Szilvás 'pity-puty'

...mert a saját receptem ugyan, de a Marci az eredményt látva azt javasolta, hogy legyen vietnámiul 'szilvás pity-puty'. Nagyon ötletgazdag :-D
A Marci készítette ezt a desszertet úgy, hogy 2 evőkanál túrót, 1 evőkanál tejfölt, 1 evőkanál cukrot, vagy akár mézet és 1 teáskanál fahéjat finom krémmé kevert, amihez hozzáadott 2 érett ringlószilvát cikkekre vágva. Serpenyőben egy csészényi felhevített, de nem forralt vízben áztatta fel egyenként a rizstésztalapokat. Én általában a 19cm átmérőjüt veszem. 
Az áztatás úgy történik, hogy a kemény lapot, ami nagyon könnyen törik száraz állapotában, tehát óvatos bánásmódot igényel, bele kell csúsztatni a kézmeleg vízbe, ahol pár másodperc alatt megpuhul. Kézzel kicsit meg lehet forgatni. Egy nagyon érdekes állagú tészta lesz belőle, ami azonnal szép üveges lesz, könnyen hajlik, de könnyen ragad is. Célszerű a serpenyő közelébe helyezni egy vágódeszkát, amire a tészta kerül kiterítve, mint a palacsintatészta. Ragadni fog, az már biztos, ha nagyon összetapad, akkor a vízbe visszahelyezve újra a célállapotát éri el. A víz ne legyen túl langyos, de a kezeket sem muszáj szétégetni! Egyszerre egy adag készüljön!
A kiterített tészta közepére 2 kanálnyi szilvás töltelék került, majd a négy sarkot egy végződésben összefogva csavart a végén egyet, ezzel összezárta a tésztát. 8 kisbatyu, bocsánat pity-puty lett ebből az adagból, amiket rögtön zsírpapírral bélelt tepszire helyezve, fahéjas tejföllel a tetejükön 10 percre 180fokon megsütött.


Csípős paradicsomos csirke

Olyan családban nőttem fel, ahol alapvetően csípősen ettünk és eszünk ma is. Hárman vagyunk lányok testvérek, de kivétel nélkül mindegyikőnk bármelyik választása elhaló hang kíséretében, fátyolos tekintettel dícsérte anyu halászlevét. A paprikakrémet hosszú évek óta a szüleim készítik, mivel nekünk a mi Pistánk erősebb, mint az a boltban kapható másik. Elgondolkodtató, hogy lehet emiatt van csípős nyelvünk? :-)
2 érett paradicsomot felvágtam, 10 koktélparadicsomot elfeleztem, 2 fej fokhagymát felszeleteltem és 1 evőkanál paprikakrémmel és 2 kávéskanál csilispaprikával összekevertem egy tálban. 2-2 felső és alsó csirkecombot, és 2 kettévágott szárnyat kacsazsíron megpirítottam, aztán ráöntöttem a paradicsomos masszát. Öntöttem hozzá egy pohár vizet és fedő alatt puhára főztem. Időnként muszáj megkeverni, míg a sót a paprikakrémtől javaslom függővé tenni! Az enyém elég fűszeres, így nem igényel külön sózást.


Tökmagos rizs

Kerestem az egyszerű jelző szinonimáit, hogy ne legyek már olyan unalmas, amikor a nehézségi fokokat minősítem és többek között ezeket találtam: szerény, puritán, dísztelen, feltűnés nélküli, szimpla, klasszikus, letisztult, sima, hétköznapi. Maradtam az egyszerűnél!
Elő a rizses csészémmel és 1:2-es arányban főztem egy adag rizst. Úgy készítem, hogy van amikor kevés zsiradékon megpirítom a rizst, amíg szép hófehér lesz, de van amikor elhagyom ezt a műveletet, mert könnyebb lesz az állaga. Mindig attól függ, mihez használom, fogyasztom utána. A rizs mennyiségének megfelelően kétszer annyi vízzel felöntöm és felforralom. Az első rottyanáskor megkeverem, majd lassú tűzön főzöm puhára fedő alatt. Nagyon fontos, hogy innentől kezdve már nem javasolt keverni, mert mászkos, ragadós lesz. Szóval, amíg a rizs főtt, egy serpenyőben hevítettem nem több, mint 3 evőkanál olajat, amire ráhelyeztem 14 vékony karika póréhagymát. Tartalékra vettem a főzőlapot és szép barnára sütöttem a hagymát. A végén hozzáöntöttem a rizst, sóztam és a frissen őrölt bors sem maradhatott el, majd szórtam rá pár szem tökmagot. Szeretem hallgatni a rizs sercegését a serpenyőben, amitől pont olyan ropogós lesz, ahogy mindig is szerettem.
Simply einfach!



2014. 11. 26.

Mangós zabpehelykrém

Általában ugyanabban a 4 betűs élelmiszerláncban vásárolok, de a minap egy másik 4 betűs élelmiszerláncban voltam. Milyen vicces, hogy legalább négy 4 betűs láncot ismerek. Szándékos spionkodás volt a célom és mintha egy mai Agatha Christie krimiben lettem volna, amiben egyébként sosem voltam, pici izgalom is úrrá lett rajtam. De hogy ne derüljön ki (hahaha, kit is érdekelne!), muszáj voltam venni valamit! Észrevettem magamon egy engem vonzó tekintetet. Hát egy doboz mangó! Nagyon olcsón. Szép volt a bőre, a színe, az illata, szóval vittem, vettem és egy időre félretettem a detektív regényeket, amiket amúgy nagyon imádok!
Olyan desszertet készítettem belőle, aminek bármilyen más puha, önmagában finoman édes gyümölcs is lehet az alapja, például eper, vagy körte. Na, de a mangó! Hát igen! Ez az a fajta gyümölcs, amit kaszabolni kell, formára vágni némi képességet igényel. Nekem nem megy. Egy pohárnyi adag részletei következnek.
Egy helyes pohárkába beledobáltam 4-5 kocka gyümölcsöt, a mixer edényembe pedig szintén ennyit. 2 evőkanál zabpehellyel, 1 evőkanál mascarponeval és 2 evőkanál joghurttal összedolgoztam és a sűrű masszát a gyümölcsre öntöttem. A hűtőben, tárolás után picit összeérnek az ízek és sokkal selymesebb lesz a krém. Szándékosan nem cukroztam, mert a mangó nagyon zamatos volt.


Vörösboros sertésoldalas

Épp nyitottam a szám, hogy kérem a húsomat, amikor egy derekamig érő néni, elképesztően elfoglalt nyugdíjashoz mérten, a mondatomba vágott és dörmögve már tolta is a magáét. A közelben sem volt, de szerinte eléálltam. Milyen jól tette! Addig lepergett bennem két recept is oldalasból. Mire a szatyromban volt a hús és a 'kutya' szó is elhangzott, már mosolygott a néni tekintete, finommá vált az arcéle és lágy lett a hangja. Ujjongott és tapsikolt a kis kezeivel, amikor kiderült, hogy egy helyről származunk, csak ő 50, én pedig 22 éve nem élek ott. Milyen jó piacra járni!
Előre jelzem, semmit nem módosítottam a kép színvilágán, ez a zellerszár ilyen neon zöld. Pedig e bolygóbéli :-)
A húst először megmostam és papírtörlőn megszárítottam, aztán a csontoknál könnyen felszeleteltem. Így 8 önálló csontos husi lett. Egy serpenyőben megpirítottam 1 közepes méretű hagymát és 1 gerezd fokhagymát aprítva, 1 kicsi sárgarépát, 1 zöldséget és 1 zellerszárat felkarikázva, valamint 2 babérlevelet. Az oldalast sóztam, borsoztam, hozzáadtam a raguhoz, majd amikor picit megpörkölődött a hús, felöntöttem vörösborral és fedő alatt 40 percig főztem lassú tűzön. Az utolsó percekre hozzáadtam egy durván felvágott paradicsomot, majd kiemeltem a húst, a serpenyőben maradt tartalmat pedig lazán összeturmixoltam. Ez amolyan kezes-lábas étel, amihez a zeller, mint mártogatós eszköz pont passzol.


Kaprostúrós sütőtök

Eldöntöttem, hogy kicsit lassabban fogok bánni a fékekkel és minden olyan ételt, amit soha nem kedveltem, vagy valaha valamilyen kellemetlen emlék, illetve illat miatt nem ettem, újrapróbálom. Így lettem saját magam versenytársa, bírája és győztese is egyben.
Kezdem a kaporral. Hát én még a szagát, és itt szándékosan nem illatot írok, sem bírtam! Az anyai mamáméknál mindig kapros túrós volt a lepény is és a rétes is, ezzel engem teljesen lenullázva. Tegnap viszont vettem egy csokorral. Nem kevertem össze semmilyen más zöldfűszerrel, ez valamilyen véletlen megérzésből történhetett. A currys sütőtökkrém levest a tök nyakából főztem, meghagyva a dundi testet nassolni, amit 40 perc alatt 180fokon megsütöttem. A sütési idő attól is függ, hogy milyen vastag szeletekre, illetve karikákra van vágva. Lényeg, hogy puha legyen. 30 perc sülés után kristálycukrot szórtam rá, ami a végére szépen karamellizálódott a tetején. Célszerű sütőpapíron sütni, ami könnyebben tisztíthatóvá teszi a tepszit, főleg ilyenkor. A sülési idő alatt egy maréknyi diót durván felaprítottam és összekevertem 3 evőkanálnyi enyhén cukrozott túróval. Aztán ott volt a pulton a kapor. 'Na eljött a te időd!'. Azért úgy nagyon módjával, aprítottam egy keveset a túrós masszába, amit a tök elkészülte után rákanalaztam a felhalmozott zöldségre.
Véletlenek nincsenek és most úgy érzem: I love kapor!


Sokfűszeres sertés oldalas

Nem mindig történik sikeres alkotás a konyhában, ma romboltam is. Adtam ebből az oldalasból a kutyámnak egy falatot, aki vagy 10cm-nyi közelségből hátrált előttem, tekintetét le nem véve a tányérról, én meg róla, így minden borult körülöttem. A kedvenc kancsóm is eltörött. Nem lehet rá haragudni, hát ő az én örök konyhai kis segítségem!
Törés és zúzás előtt úgy kezdődött, hogy leöblítettem a húst, papírtörlővel megszárítottam és a csontocskáknál felszeleteltem. Egy kis tálban összekevertem sót, borsot, aprított friss rozmaringot, kakukkfüvet, oreganot és jól megforgattam benne a húsdarabokat. Disznózsírt kanalaztam egy tepszire, ráhelyeztem a húsokat és meglocsoltam az egészet balzsamecettel. 180fokon omlósra sütöttem, mialatt 2-3-szor megforgattam. A végén kikanalaztam egy kevés zsírt a tepsziből, amit összekevertem mézzel és a húsra locsoltam. A tetejére díszítésként pici rozmaring került.
Remélem ez az oldalas másnak is ízleni fog, nem csak a kutyámnak. Neki már tudom, hogy nagyon!


Grapefruitos csokoládésrizs

Sosem szerettem a csokoládés cukrászati csodákat és italokat, mert túl édesnek tartom őket, holott a csokoládét tábla formában imádom! Milyen érdekes az ízlés világ, ahogy idősödöm úgy kedvelem a keserű ízeket, így a fekete csokoládét is. Minél magasabb a kakaótartalma, annál intenzívebb a hmmmm érzés.
Így kezdődött! A kezemben a tábla csokimmal, tekintetem a rizses csészémen, mint mértékegység jelzőn. Tejben megfőztem a csésze adagnyi rizst. Több tejjel kell, mint amúgy vízzel, de igen óvatosan, mert a tej főzésnél másképpen viselkedik, mint a víz. Könnyen odaéghet, vagy kifuthat. Cukrot nem adtam hozzá, helyette 2 púpozott evőkanál 75%-os csokoládéhabport és 1 púpozott teáskanálnyi fahéjat is. Addig kóstolgattam (!), hogy ez a fotónyi maradt, de addigra kitaláltam, hogy a kezemügyébe akadt grapefruit húsából apró szeletkéket keverek bele, a tetejére pedig a tábla csokimból reszeltem a krumplihámozóval.
Ez a recept és sok más nem azért olyan rövid, mert valamit kifelejtek belőle, hanem mert valóban ennyi ideig tart elkészíteni!


Almás zellerleves

Az egyik legélesebb emlékem a gimis éveimből, hogy gyakran kimaradtam órákról, leginkább az utolsó évben és nem tudom rekonstruálni, hogy mikor tanultam. Ez magyarázható azzal is, hogy régen volt már, de egy biztos ezekből az évekből, hogy hazatértem után mindig megpakoltam egy nagy tálat almával és az egészet együltő helyemben megettem. Akár 1kg-ot is!
Az alma töretlen helyet foglal el a gyümölcsversenyben  nálam és nincs hét, hogy valamit ne készítenék belőle. A zellert is szeretem, így kipróbáltam egy olyan kombinációt, ami elsőre talán fura, de én nagyon kedvelem.
Egy egész zellergumót meghámoztam, felkockáztam és kevés sóval, valamint 3 babérlevéllel feltettem főni. Közben a zellerhez hasonló méretre felaprítottam héjastul egy almát, amit tobábbfőztem a zellerrel. Serpenyőben felhevítettem 2 evőkanál mascarponet és 2 evőkanál cukrot, 2 merőkanál lével a lábasból, amihez mertem a zeller-alma sűrűjéből is. Összeturmixoltam, majd visszaöntöttem a főedénybe.
Ezt a levest legalább egy napi pihentetés, összeérés után hidegen ajánlom.


Mentás zöldborsópüré

Mentát korábban leginkább a kedvenc nyári (téi, meg tavaszi és őszi) italomban képzeltem el, meg mindig citrusokkal. Első reflexként Hemingway jut róla eszembe és a Mojito a la Bodeguita-ban, ahol az igazit ittam. Valahogy így a megszokott passzoló ízkombináció. Szeretem az illatát, a színét, de kevés olyan ételt ismertem korábban, amiben el tudtam képzelni.  
A mentás zöldborsófőzelék elég bizarr, viszont nagyon finom! 3cm felkarikázott póréhagymát vajon megpirítottam és hozzáadtam a borsót. Soha nem főzök konzervekből, ha nincs idény, akkor mirelitet veszek. A microsütőt károsnak tartom, így a fagyott zöldséget hideg vízben a maga idejének megfelelőn kiengedem, aztán jól átmosom. Felöntöttem annyi vízzel, ami ellepte, sóval, borssal fűszereztem. Amikor puha lett, beleaprítottam 10 levél mentát, nagyon egyszerűen ollóval. Én sok zöldfűszert így vagdosok annak ellenére, hogy tudok a késsel különböző méretekben aprítani. A végén villával durvára törtem, hogy közel főzelék sűrűséget kapjak, vajat adtam hozzá, felfőztem és kész is lett a zöld csoda.
Pici cukorral, vagy mézzel lehet édesíteni főzés alatt, az még jobban kiemeli a mentát.



Mustáros lencsefőzelék

Mindenevő voltam iskolás koromban, de sok olyan menza 'kaja' volt, ami már az illatára sem jött be. Ezeket olyan ügyesen programozta az agyam azon szegletbe, ahonnan elő sem akartam venni, hogy amikor először főztem lencsefőzeléket, egy pillanatra ledöbbentem, hogy én ezt szeretem. Pedig szilveszterkor mindig szinte tukmálták belém a babona miatt, de valahogy akkor sem fanyalodtam rá a vélt hozamnövekedés kedvéért. 
Nem áztatom a lencsét egy egész napon át, hogy jól megpuhuljon, de főzés előtt 4-5 órával igen, hogy a lerövidített főzés alatt minél levesebb hasznos elem menjen ki belőle. Kacsazsíron megpirítottam 1 közepes fej felaprított vöröshagymát. Én a bátor aprítós vagyok, nem a precízen minire vágós. Ha viszont úgy tetszik jobban, úgy javaslom a reszelőt. Aztán hozzáadtam a leszűrt lencsét, 1 sárgarépát, amit hosszanti irányban elfeleztem és felszeleteltem. Öntöttem rá annyi vizet, hogy ellepje, aztán sóval, frissen őrölt borssal ízesítettem és egy kávéskanál mustárral. Mivel a lencse már puha volt főzés előtt, tulajdonképpen a sárgarépához mérten lesz kész. A végén villával durván összetörtem egy kicsit.
Most nem volt itthon friss koriander, de attól még finomabb!


Mentás zöldcitromos puding

A narancsos pudingból kiindulva bármilyen ízű puding készíthető, akár kis mennyiségben is.
1 egész zöldcitromot és egy egész citromot belefacsartam egy kislábasba, 8 levél mentát egészen apróra vágtam, 1 kávéskanál mézet adtam hozzá, 2 tojássárgáját és 2 evőkanál gluténmentes keményítőt. Összedolgoztam és fél liter tejjel felöntöttem, amivel sűrűre főztem. Körülbelül az első rottyanásnál van kész. 10 percnyi munka! Se több, se kevesebb! Ha a hülést nem számolom.
A tojásfehérjét nemám kidobni!!!!



Narancs puding

Magamban foylton dícsérem azt a skandináv, tegezős bútornagyáruházat, mert ez a tálka az egyik legsokoldalúbban felhasználható tálalási elemük.
Most fahéjas naranspudinggal töltöttem meg, ami nem zacskós, nem az előre összekevert por alapú, hanem igazi narancsból van, valódi hozzávalókból. 1 egész narancs héját belereszeltem egy kislábasba, aztán a levét is hozzáfacsartam, ügyelve arra, hogy a magok ne kerüljenek bele. Nem kell agyondögönyözni a gyümölcsöt, mert akkor a fehér rész is leválik, amitől keserű lesz! 1 kávéskanál mézzel és 1 kávéskanál fahéjjal ízesítettem, majd 2 tojássárgáját adtam hozzá és összekevertem. 2 evőkanál gluténmentes étkezési keményítővel selymesre dolgoztam össze és fél liter tejjel, folyamatos keverés mellett sűrűvé főztem. Naracshéj reszelékkel megszórtam a tetejét és alig vártam, hogy kihüljön.


Mango chutney

Imádom a csípős ételeket! Ehhez mérten minden világos ételt túlborsozok, a pirosakat meg a szüleim áltak készített erőspaprika krémmel 'rontom el'. Addig megyek, amíg csiklandozza a nyelvem, vagy picit zsibbasztja még a szájpadlásomat is. Nem teljesen egészséges, de gyerekkorom óta így szoktam meg. Érettségi után két évet Angliában töltöttem, az országnak azon részén, ahol sok indiai ember él. Ott ettem először és aztán szerencsére nagyon sokszor indiai ételt. Imádtam a Sanga's élelmiszer bolt illatát, amit már az utca elején lehetett érezni. Mindig azt hittem, hogy ezzel az életszakasszal az is lezárult, de most kicsit visszacsempésztem az élményt.
A mango chutney (csátni) egy nagyon izgalmas ízkombináció, ami erős, édes és fanyar is egyben. Ezt is az 1-es mérték ételének nevezem, mert mindenből 1 kell. Azaz, 1 jó érett, hámozott és dobókocka nagyságúra darabolt mangó, 1 diónyi nagyságú szintén meghámozott és lereszelt gyömbér, 1 evőkanál méz, 1 kávéskanál erőspaprika krém, 1 kávéskanál mustár, ami magos, 1 citrom facsart leve, 1 evőkanálnyi mazsola, 1 gyöngyhagyma aprítva, valamint egy fej fokhagyma préselve. Mindent egy kis méretű lábasba tettem és lassú tűzön összefőztem. Olyan mennyei illata lesz! Kis csattos üvegben tárolom és sült csirkéhez ajánlom rizsköret mellé.


5 hagymaleves

Egyetemista koromban szigorúan csak vizet és teát ittam. Maximum tonicot. Engem nem lehetett megrontani. Aztán rájöttem a bokatörésem alatt, hogy milyen finom az alkoholmentes sör. Nem értettem nagyon a kapcsolatot, hogy miért pont sört kívántam hónapokon át, amikor előtte sosem ittam, de a vágy az vágy. Ma egyáltalán nem jut eszembe a sör, sok finom kv-t iszom, igazi zöld teát és minőségi borokat. Ez talán olyan, mint a zenei stílus. Azt mondta a Franciska, hogy akkor fogom tudni, hogy érett felnőtt nő vagyok, amikor értékelni tudom a jó jazz-t. Amikor este főzök, szívesen borozgatok közben, mi ugyanolyan elengedhetetlen része ennek a szeánsznak, mint a jó zene. A munka rosemmal illusztráltam a hagymalevesem. Így valahogy kellemesebb volt főzni :-)
Mindenből 1 recept! 1 vöröshagymát, 1 fehérhagymát, 1 lilahagymát, 1 fej fokhagymát és kb. 10 cm póréhagymát felszeleteltem. Nem kockákra vágtam, hanem hosszanti irányban cikkekre! Egy evőkanálnyi kacsazsírban picit megpirítottam őket, aztán felöntöttem annyi vízzel, ami ellepte. Sóztam, de csak módjával és borsoztam is, majd az első forrás után tartalékon puhára főztem. Kiemeltem belőle egy merőkanálnyi adagot, amit összeturmixoltam és visszaöntöttem, hogy önmagával sűrítsem a levest. Úgy két teáskanálnyi Dán kéksajtot raktam bele, ami gyönyörűen elolvadt, isteni ízt biztosítva.


Az én ZÖLD salátám

Jó pár hónapja a Bandiéknél láttam egy olyan szép salátát, ami egy fakoronára hasonlított. Mondtam is neki, hogy ez olyan, mint egy tölgyfa. Azóta az egyik kedvencem, amit egész pontosan úgy hívnak, hogy tölgylevélsaláta. Üdítő szépségű, finom is, sokáig eláll és ráadásul nem kerül sokba. Létezik lila változata is, ami ha már a fáknál tartunk, épp olyan szép, mint egy vérszilvafa. Csodálatosan mutat egy szépen megrakott tányéron. Hatalmas és közben tartalmas.
Tudtam, hogy tölgylevélsalátát ennék, de kifejezetten nem volt ötletem, hogy mivel. Mi volt itthon? Kecskesajt, zeller, paprika, dió és egy pici uborka. Közben Michael Bublé a háttérben. Kb. 5 percig tartott elkészíteni. Ugye milyen szép? Az én ZÖLD salátám!


Kocsonya

Kislány koromban nem voltam nagy rajongója a zselés szaloncukornak, így minden ami aszpikos, ahhoz mérten nem szerettem. A nagybátyáméknál a sok disznóvágás miatti koránkelést annyira nem szívleltem, hogy a disznóhúst ehhez az élményhez csatolva egyáltalán nem ettem. A kettő kombinációja pedig a kocsonya, amitől meg szinte borsózott a hátam. Na, de ma, nagylányként nem ez a helyzet!
Igaz, nem sok disznóhúst eszem, de a kocsonya csak abból az igazi. A főzési menete ugyanaz, mint egy normál húslevesé. Csülökből szeretem, de készülhet körömből, fülből, farokból és bőrből is. Tisztára, szőrmentesre kell pucolni a húst és feltenni főni mégegyszer annyi vízben, mint, ami ellepi. Csonttal! Eddig tiszta horror, igaz? Az első forralás után tartalékra teszem, sosem keverem, de a szép tiszta levet úgy érem el, hogy teaszűrővel leszedem a keletkezett habot. Amikor tiszta a lé, jön a fűszerezés. Só, fél marék egész bors, 5-6 gerezd fokhagyma egészben, 2-3 sárgarépa és zöldség megpucolva, felkarikázva. Akkor van készen, amikor puha a hús. Ekkor óvatosan kiemelem a teljes tartalmat, azaz a zöldségeket és a húst, majd kis tálkákba helyezem őket. Én mindig csont nélkül tálalom. Tésztaszűrőn átfolyatom a levet, amitől szép tiszta lesz, majd merőkanállal feltöltöm a tálkáimat. Száraz, hűvös helyen szépen megdermed.
Van, aki pirospaprikát szór a tetejére díszítésként, a szüleim és így én is citromot facsarunk rá. Mindegy, hogy hogyan, jó étvágyat hozzá!


Kéksajtos burgonyatallér

Felénk krumplinak hívják, sokan burgonyának. Nem is ez a lényeg, hanem hogy egy újabb egyszerű, nagyon hamar elkészíthető étel. Nem azért használom mindig az egyszerű szót, mert más szót nem tudok, hanem mert az elkészítés erősségi fokozatán az ételeim jellemzően nem lépik át ezt a szintet. Legyen bárki kezdő, vagy tapasztalt, nem igényel túlzott szakács tudást. 
Egy nagy sárgakrumplit fél cm-es vastagságúra felkarikáztam és félkeményre főztem. Egy kacsazsírral kikent tepszire helyeztem úgy, hogy a szeletek kicsit fedték egymást a sorban. Megszórtam dán kéksajttal, azzal az isteni krémessel és néhány szelet újhagymával. Nem sóztam, mert a sajt igen intenzív ízű, majd 180fokon előmelegített sütőben puhára sütöttem. Ez csak pár percet jelent, azonnal fogyasztható utána! Nagyon szeretem a frissen őrölt borsot, ami ez alkalommal sem maradhatott el.
Készíthető lilahagymával, vagy vöröshagymával, elhagyható a sajt, vagy helyettesíthető más, kevésbé karakteres, de könnyen olvadóval, mint például a Trapista, vagy a Pannónia sajtokkal. Friss petrzselyem kerülhet rá, vagy egy komplex fűszerkeverék.